02. Rész ~ Sajnálom

Sziasztoook!! :D Nos hát akkor.. :D Nagyon szépen köszönöm a komikat és a véleményezéseket, meg persze a megtekintéseket is!! :D Borzalmasan fárasztó napokon vagyok túl.. :D Ha van itt olyan, aki most érettségizik, vagy kis érettségizik, akkor sok sikert!! :D A rész nem túl olyan.. olyan nem tudom milyen, na de a vége.. Az azért a vége .. :D Nem is bírtam tovább, így megírtam a 3. részt is.. :D Ahogy ezt a gif-t nézem úgy megjött a kedvem a vámpírnaplókhoz.. :/ Na mindeegy! :D Nem nyaggatlak én titeket itt tovább!! :D Csak annyit, hogy jó olvasást és imádlak titeket!! :D <3 

A testem felhevült és a kedvem is egyre jobb és jobb lett. Lassacskán ott voltunk a buli helyszínén, a zene egyre hangosabb lett, ahogy közeledtünk. Egymást karolva mentünk, hisz már mozgott minden és elég nehézkesen ment a séta. A meleg idő csak rátett erre, így még jobban megéreztük a pia hatását.

- Kéred az utolsót? - mutatta fel az üveget Kendra.
- Nem! Ennyi elég vvvv...

Önkéntelenül elnevettem magam és nem tudtam befejezni a mondatomat. Elengedtem a barátnőm nyakát, majd a földre rogyva térdeltem és nevettem.
Vagy percekig lehettem így, mire megéreztem két kart, ahogy a testem köré fonódik és próbál felsegíteni. Ránéztem a segítőmre, majd felpattantam és a nyakába ugrottam. Annyira elkapott valami leírhatatlan érzés. Átöleltem a testét és a velem egy magas lányt szorongattam.

- Jól vaaaaaan.. - tolt el magától - Menjünk!

Bólintottam egyet, de a fejem lent maradt. Ő megragadta a kezem és húzott az épület felé. Amint mentünk néztem a házat és kezdtem kijózanodni egy picit, az izgalom hatására. Elmosolyodtam, amint tisztán kezdett el hallatszani az ismerős zene. A testem reagálni kezdett és mozgott a ritmusra. Én már kint kitudtam volna magam tombolni, de Kendra csak húzott befelé.
Végül is mentünk tovább. Az udvaron már volt aki elaludt és olyan is akadt, aki nem bírta a piát, így visszadobta a megivott mennyiséget. Elmosolyodtam a látványon, hisz akkor tényleg jó lehet a kis parti. Kendra hátrafelé húzott, így nem mentünk be a házba. Az épület mögött volt egy hatalmas medence, ami tömve volt emberekkel, akiknek nagyon jó kedvük volt.

- Ismerünk itt valakit? - ragadtam meg a karját és húztam magamhoz közelebb.
- Valakit biztos. - vigyorgott rám.

Meghúztam a vállam, majd körbenéztem. Rengeteg ember volt mindenhol. Fetrengtek, ittak, beszélgettek, táncoltak, kiabáltak, hánytak, smároltak és még folytathatnám. Elnéztem a házat, ami elég nagy volt, a környékén pedig messze volt a következő ház. A hajamba túrtam, aztán hátradobtam és botladozva elindultam a hátsóajtóhoz, ami az épületbe vezetett. Minden lámpa égett én pedig elindultam valamerre. Átvergődtem az embereken, akik a falnak dőlve nyalták-falták egymást.
Lassan eljutottam a konyháig, ahol kerestem valami jó piát, de a sörön kívül mást nem találtam. Kibontottam a dobozt, majd rögtön ittam is belőle, aztán fogtam még egyet és mentem tovább. Bent is elég sokan voltak. A nappaliban mindenki tombolt és táncolt. Elmosolyodtam, majd indultam vissza ki Kendrához.
Amint kiértem nem találtam sehol sem. Felnevettem, amint eljátszottam a gondolattal, hogy mi is lehet most vele. Elmentem a falhoz és megtámaszkodtam ott. Ittam a sörömből, miközben a medencébe eső embereket figyeltem.

- Nem tetszik? - hallottam mellőlem egy hangot, mire arra tekintettem.
- Hát csak most jöttem. Még nem találtam meg a helyem. - nevettem, majd beleittam a sörömbe.
- Talán segíthetek ezen.

Megfogta a kezem, majd elkezdett a bejárat felé húzni. Összehúzott szemöldökkel figyeltem a srácot. Beértünk és ismét átvergődtünk a tömegen, majd az ebédlőben kötöttünk ki, ahol nagyon jó volt a hangulat. Mint mindenhol máshol a házban itt is ittak az emberek, pluszba még cigiztek is ami feldobta a hangulatot. Volt a sarokban egy hatalmas hangfal, ami szolgáltatta a zenét. A srácra néztem, aki még mindig fogta a kezem és egy másik fiúval beszélt. Meghúztam a vállam, majd ittam megint a sörömből.

- Hogy táncolsz? - fordult felém és kiabált.
- Egész jó, mondjuk. Ha jó a zene! - kiáltottam neki vissza.

A srác megint elfordult és beszélt valamit, valakivel. A kezemet viszont már nem fogta. Letettem a másik doboz sört, amit Kendrának hoztam, a sajátomból pedig ittam. Megfordultam és néztem kifelé az ajtón. Mosolyogva lestem az embereket, majd megéreztem két kart a derekam körül, ahogy erősen megfog és felemel. A következő pillanatban pedig arra eszméltem fel, hogy az asztalon vagyok, egy másik csajjal, aki már táncol és valami seggrázós szám szól, miközben mindenki azt kiabálja, hogy "táncolj".

- Ne legyél szégyenlős! - kiáltott fel az a srác aki idehozott.

Meghúztam a vállaimat, majd eleget tettem a kívánságnak. Hisz bulizni jöttem! Hagytam, hogy kikapcsoljon az agyam és a testem teljesen beszívja a zenét. Minden egyes porcikámat átitattam a ritmussal és a külvilágot is igyekeztem kizárni. Csak a zene és én. Semmi más! Lehunytam a szemeimet és hagytam, hogy az érzés hatalmába kerítsen. A testem olyan könnyedén mozdult és gondolkodás nélkül tudta, hogy mikor mit kell csinálnia. Teljesen átadtam neki az irányítást és sodródtam az árral.
A számnak vége lett és a nagy "hú"-zás szakított ki az előbbi kábulatomból. Kinyitottam a szemeimet és a srác, aki behozott ide elégedetten vigyorgott rám. Kinyújtotta felém a karjait, majd leszedett az asztalról.

- Ügyes.. - hajolt közelebb hozzám.
- Kösz! - vigyorodtam el.

Megint megfogta a kezem és elkezdett kihúzni onnan. Azt se tudtam, hogy ki ő, viszont nem is tudtam parancsolni magamnak, hogy ellenkezzek. Nem nézett ki rosszul, így még ha akartam volna, akkor sem lehetett volna nemet mondani neki, főleg részegen nem.
A lépcső felé húzott én meg kicsit összeráncolt homlokkal néztem őt. Mielőtt odaértünk volna, a másik szobából épp akkor jött ki egy lány, akinek egyenesen nekimentem és a kezében lévő sötét ital ráömlött a világos ruhájára. A szőke hajú, kék szemű csaj arca égett a méregtől és úgy nézett rám, hogy ott helyben megöl.

- Sajnálom.
- Sokra megyek vele. - nézett rám flegmán.

Szívem szerint abban a pillanatban vágtam volna pofán, de kilépett mellőle egy magas göndör fiú, aki szembe állt vele és beszélt neki valamit. A lány arcvonásai kicsit enyhültek és szemforgatás közben elhagyta a helyszínt. Utánatekintettem, de nem sokáig láttam, így a göndör hajú fiúra néztem, aki abban a pillanatban emelte rám a hatalmas zöld szemeit.

- Sajnálom. - ismételtem meg magam.
- Előfordul az ilyen. - mondta rekedtes hangon, majd elmosolyodott.